A házastársi vagyonközösség

1. A házastársi közös vagyon és a külön vagyon

4:37. § [A házastársi közös vagyon]

(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A PTK (a polgári törvénykönyv) az alábbiak szerint szabályozza a házastársi vagyonközösséget.

Bármelyik házastárs szerzése a másikra is kihat, közös vagyonuk része lesz. Tehát mind az amit akár együtt, akár külön szereznek, kivéve a külön vagyont.

A közös vagyonba tartoznak a terhek – elidegenítési és terhelési tilalom, szolgalmak, stb., valamint a közös tartozások.

A közös vagyonhoz tartoznak konkrétan amit a törvény meghatároz:

- Az egyik házastárs szellemi alkotásának a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díja, a külön vagyonnak az úgynevezett tiszta haszna.

A közös vagyon a házastársakat osztatlanul és eltérő megállapodásuk hiányában egyenlő arányban illeti meg.

A házastársak vagyona három egymástól elkülönített vagyontömegre (al vagyonra) oszlik:

- A férj illetőleg, a feleség külön vagyonára, valamint a közös vagyonra.

A házastársi különvagyon

4:38. § [A házastárs különvagyona]

(1) A házastárs különvagyonához tartozik

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

A házastársi különvagyon csak azok a vagyontárgyak, amit a törvény felsorol, a többi a közös vagyonba tartozik. Egyetlen kivétel van, ha a különvagyon körét egy szerződésben, a törvényben foglaltaktól eltérően határozzák meg. Ez a szerződés lehet házassági vagyonjogi szerződés vagy más szerződés is, amelyben egy konkrét vagyontárgynak közös vagy különvagyonhoz tartozásáról rendelkeznek.

A különvagyonhoz tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy. A házastársi vagyonközösség kezdetének az életközösség létrejöttét kell tekinteni. Tehát pl. a házastárs megvásárol egy ingatlant még a házasságkötés előtt, aminek a telekkönyvi bejegyzése a házasság megkötése után történik, ekkor is különvagyonnak minősül.

Az özvegyi haszonélvezeti jog megszerzése is öröklésnek számít, tehát különvagyon, azonban az ott beszedett haszon, viszont már közös vagyonba kerül. 

Ajándékozás esetén vitatott dolog szokott lenni a válóper során a házastársak között, hogy mindkét házastársat vagy csak egyiküket akarta ajándékozásban részesíteni az ajándékozó. Ennek eldöntése szempontjából az ajándékozó nyilatkozatának, az alkalomnak, a vagyontárgy jellegének és a helyi szokásoknak is szerepe van. Pl. az úgynevezett menyasszony-tánc pénz általában a közös vagyonba tartozik. Jelentősebb értékű ajándék viszont, ha egy szülő vagy rokona adta, a megajándékozott különvagyonába tartozik.

Különvagyonba tartozik a szellemi alkotás, de a belőle folyó díj a közös vagyonba tartozik.

Különvagyon az úgynevezett személy jellegű kárpótlások pl. sérelemdíj.

Nem különvagyon viszont, amely használata személyhez tapad, de értékük kiemelkedően magas (pl. női nercbunda, férfi aranyóra).

Különvagyonnak minősül a különvagyon helyébe lépett érték is. Pl. a kisajátítás során kapott összegből vásárolt lakás különvagyon marad.

A különvagyon terhei és tartozásai

4:39. § [A különvagyon terhei és tartozásai]

(1) A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.

(2) A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.

(3) A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,

a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;

b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul; 

c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és

d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

(4) A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.

Különvagyoni tartozások két nagy csoportba sorolhatók

1. Életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapuló tartozások

2. Életközösség fennállása alatt keletkezett, a törvényben meghatározott tartozások

Az első csoportban a jogcím keletkezésének időpontja határozza meg, hogy hová tartozik.

A különvagyonhoz tartozik a külön adósságok az életközösség ideje alatt esedékessé vált kamata, azt ugyanis a közös vagyon nem tartozik viselni.

Az életközösség fennállása alatt keletkezett tartozást általában közösnek kell tekinteni, a törvényben megjelölt kivételekkel. Pl. a házastársak viszonyában a közös adósság a kereső tevékenységből (foglalkozásból) eredő jövedelmet terhelő jövedelemadó, egészségügyi biztosítási járulék, stb., tekintve, hogy az életközösség ideje alatt folytatott kereső tevékenységből eredő jövedelem is közös.

A közös vagyonhoz tartozás vélelme

4:40. § [A közös vagyonhoz tartozás vélelme]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.

(2) A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.

Ha a házastárs a saját különvagyonára költekezett (hitelt vett fel) azt kell feltételezni, hogy a teljesítés közös vagyonból történt.

Nagyon fontos szabály, hogy ami a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgy, azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. A különvagyonhoz tartozást állító félnek kell bizonyítani, hogy nem a közös vagyonhoz, hanem az ő különvagyonához tartozik. Ha a bizonyítása nem sikerül az a vagyontárgy a közös vagyonhoz tartozik.

A házastársak közötti egyes szerződések

4:41. § [A házastársak közötti egyes szerződések]

(1) A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént.

(2) Ha a házastársak szerződése valamely vagyontárgynak, tehernek vagy tartozásnak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását érinti, vagy e vagyonok arányát módosítja, a szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés alapján a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.

A házastársak a törvénybe felsorolt egyes szerződései csak akkor érvényesek, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés vonatkozik a közös vagyon megosztása tárgyában kötött szerződésre és a házassági vagyonjogi szerződésre is.

Nincs kötelező alakisághoz kötve a házastársnak a megtérítési igényéről való lemondása.

A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése

4:42. § [A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése]

(1) A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően bármelyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.

(2) A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állag megóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről házastársát késedelem nélkül értesíteni.

(3) Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

Bármelyik házastárs a különvagyonhoz tartozó vagyontárgyak használatára és kezelésére az életközösség fennállása alatt a másik házastárs hozzájárulása nélkül kizárólagosan jogosult. A házastársak közös használati és kezelési joga elvileg oszthatatlan és a hányadát meghaladó használatért egyiküknek sincs joga a másiktól többlet használati díjat kérni. Ezek a rendelkezések csak az életközösség tartamára terjednek ki.

A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése

4:43. § [A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és

kezelése]

(1) A vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja.

(2) Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell.

(3) A házastársnak az (1)-(2) bekezdésben meghatározott használat és kezelés és a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása során a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs - a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint - felel.

A közös használat és kezelés nem vonatkozik az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyakra. Ez azt a házastársat illeti, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja. Ha a házastárs gazdasági társaság tagja vagy részvényese, a tagsági vagy részvényesi jogait kizárólagosan gyakorolja. Ebben az esetben a közös vagyon a gazdasági társaság vagyonába kerül át, amíg a vagyon, mint a hozzájárulás ellenértéke a tagok magánvagyonába kerül.

Költségek és kiadások viselése

4:44. § [Költségek és kiadások viselése]

(1) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni.

(2) Ha a közös vagyon az (1) bekezdésben megjelölt költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak különvagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.

Rendelkezés a közös vagyonnal

Rendelkezés a közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt

4:45. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt]

(1) A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek. 

(2) Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.

A házastársak a közös vagyonra vonatkozóan rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetne. Ez azt jelenti, hogy vagy közösen kötnek meg szerződést vagy tesznek jognyilatkozatot vagy csak, ha egyikük vesz részt a jogügylet megkötésében, de ahhoz a másik házastárs előzetesen vagy utólagosan hozzájárul. A hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.

A házastárs hozzájárulásának vélelme

4:46. § [A házastárs hozzájárulásának vélelme]

(1) A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

(2) Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.

Ha valamelyik szerződést csak az egyik házastárs köt meg, de a másik házastárs hozzájárulását a szerződéshez vélelmezni kell.

A vélelmezésre csak a vagyonközösség fennállása alatt van mód.

Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben

4:47. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben]

(1) A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs hozzájárulása nélkül is a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal;

b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a házastársának egyetértésével kerültek a kizárólagos birtokába;

c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek a közös vagyontárgy megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának biztosítását szolgálják; és

d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a közös vagyon megosztásakor fennálló megtérítési kötelezettséget.

Erre az időre a házastársak között függő jogi helyzet áll fenn: ezen időszak alatt egyikük sem tehet semmit, ami a másiknak a jogát csorbítaná. Tehát vagyontárgyat nem idegenít el és nem terhelhet meg, közös vagyon terhére kötelezettséget nem vállalhat.

A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok

4:48. § [A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok]

A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.

Ezekkel a vagyontárgyakkal csak a másik házastárs hozzájárulásával rendelkezhet és a hozzájárulást vélelmezni nem lehet. Ezek a szabályok védik a közös lakást.